A felülvizsgálatokról

Jogszabályi háttér

Az érintésvédelmi felülvizsgálatok jogszabályi hátterét jelenleg két rendelet határozza meg:

• 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

Milyen gyakran szükséges felülvizsgálatot végez(tet)ni?

A fentiek alapján az érintésvédelem, azaz áramütés elleni védelem szabványossági felülvizsgálatát

• új szerelést, felújítást követően a használatba vétel előtt mindenhol el kell végezni (első felülvizsgálat),
• munkahelynek számító helyeken (épületekben) 3 évente kell elvégezni (időszakos felülvizsgálat),
• egyéb épületekben ha a villamos berendezés áramának nagyságát fázisonként legfeljebb 32 A névleges áramerősségű túláramvédelem (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) korlátozza, akkor 6 évente kell elvégezni (időszakos felülvizsgálat),
• az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorok esetén legalább évenként el kell végezni.

Az ismétlődő (időszakos) felülvizsgálatoknál a soron következő felülvizsgálatot nem elég a lejárati év végéig elvégeztetni, mert a jogaszbály szerint a lejárat napja az utolsó felülvizsgálat naptári napjához igazodik!

Mi történik a felülvizsgálat alkalmával?

Egy előre egyeztetett időpontban felkeressük Önt vagy Cége telephelyét, hogy elvégezzük a jogszabályokban és az érvényben lévő szabványokban szereplő szemrevételezési vizsgálatokat és műszeres méréseket.

Tudnia kell, hogy a mérések egy részét csak feszültségmentes állapotban lehet elvégezni, emiatt szükség lehet a megfelelő áramkörök rövid idejű leválasztására (kikapcsolására).

A teljesség igénye nélkül a villamos berendezések első ellenőrzésére és időszakos felülvizsgálatára vonatkozó MSZ HD 60364-6:2017 szabvány az alábbi viszgálatok elvégzését írja elő.

Szemrevételezéssel a következőket kell megvizsgálni:

• az áramütés elleni védelmi módot 
• a megfelelő leválasztó- és kapcsolókészülékek kiválasztását, elhelyezését és szerelését
• a villamos szerkezetek és a védelmi módok külső hatásoknak és mechanikai igénybevételeknek megfelelő kiválasztását
• a nulla- és a védővezető megjelölését
• a kapcsolási rajzok, figyelmeztető feliratok vagy hasonló információk meglétét
• az áramkörök, túláramvédelmi eszközök, kapcsolók, csatlakozókapcsok stb. megjelölését
• a kábelek és vezetékek végződéseinek és csatlakozásainak megfelelőségét
• a földelőberendezések, a védővezetők és azok csatlakozásainak kiválasztását és szerelését
• a test csatlakoztatását a földelőberendezéshez
• a kábel- és vezetékrendszerek kiválasztását és szerelését.

A műszeres vizsgálatokkal (ahol alkalmazhatók) a következőket kell ellenőrizni:

• a vezetők folytonosságát
• a szigetelési ellenállást
• a szigetelési ellenállást a SELV-vel, PELV-vel és a villamos elválasztással megvalósított védelem hatásosságának ellenőrzése céljából
• szigetelési ellenállást a padlózat és a fal ellenállásának/impedanciájának ellenőrzése céljából
• a polaritás vizsgálatát
• a táplálás önműködő lekapcsolásával megvalósított védelmi mód hatásosságát
• a kiegészítő védelem hatásosságát
• a fázissorrendet
• a működést
• a feszültségesést.

Mi történik a felülvizsgálatot követően?

Rövid határidőn belül elkészítjük a jogszabályoknak és szabványoknak megfelelő érintésvédelmi iratot (jegyzőkönyvet), amely tartalmazza:

• az áramütés elleni védelem minősítését (minősítő iratot)
• a mérési eredményeket
• hibajegyzéket (amennyiben a felülvizsgálat hibákat tárt fel), a hiba súlyossága alapján meghatározott javítási határidőt.

Ha bármelyik vizsgálat eredménye nem felel meg, akkor a hiba kijavítása után a vizsgálatot meg kell ismételni minden olyan előző vizsgálattal együtt, amelynek az eredményét az észlelt hiba befolyásolhatta.

Első felülvizsgálatról mindaddig nem adható ki jegyzőkönyv, amíg az összes feltárt hiba elhárításra nem került!